
Fekete bundámhoz stílusosan jár egy elegáns fehér mellényke, amit állandóan viselek – hisz mindig úriember vagyok, még ha kicsit szeleburdi is.

Más kutyusokkal általában jól kijövök, de etetésnél… hát, na, Dobby nem kér, Dobby elveszi – a finom falatokat néha mások elől is.

Ezért még tanulnom kell a jó modort – de ígérem, egy kis szeretettel és türelemmel csodakutya válik belőlem!

Imádok játszani, szaladni, felfedezni – az én gazdim biztos nem fog unatkozni. Olyan aktív, szerető otthont keresek, ahol sok mozgás, tanulás és persze fincsi falatok várnak rám (amiket ezentúl nem másoktól lopok el, becsszó!).