Messziről indultunk vele, mivel gazdái halála után a menhelyi környezet idegen volt a számára, nagy váltás volt a paplan melegéből a rideg menhelyi kennel, így nagyon bezárkózott. Kellett pár nap, mire ki tudtuk csalogatni a kisházából, az első séta azonban rögtön meghozta számára azt az áttörést, hogy feloldódjon és mosolyogva sétáljon a fűben. Miután pedig az udvar elején lévő kennelek egyikébe került, teljesen feloldódott és séta közben is már pörögve szökdécsel. Azért a pórázon való séta még kicsit csiszolásra szorul. A simogatást nagyon igényli, a jutalomfalatokkal együtt.
Kedves, emberközpontú személyisége miatt bízunk benne, hogy nem lesz sokáig a menhely lakója és újra párnák közt tengetheti majd boldog napjait.