Takó

Takó

Ivar: Kan
Termet: Közepes
Szín: fekete, szürke
Születési idő: 2017-01-01 Bekerülési idő: 2019-08-01

2019 nyár végén került be hozzánk ez a különleges külsejű kutyus. Nagyon sovány volt, majdnem kopasz és rettegett az emberektől. Eleinte azt gondolta mindenki, hogy valami bőrbetegsége van, de nagyon valószínű, hogy májzli ősökkel rendelkezik, azért szőrhiányos. Semmiféle olyan betegséget nem mutattak a kivizsgálások, ami a kopaszságát indokolta volna. Az alkata továbbra is karcsú, de nem betegesen sovány, mint bekerülésekor volt. Egyszerűen, egy nyurga, fiatal srác.

Egér volt a neve előző helyén, ami nem véletlen, mert hatalmas fülei vannak, bár az egereknek kerek a füle, Takonak pedig csodaszép, hegyes, felfelé álló fülei vannak. Sokkal inkább emlékeztet Anubiszra, a sakál fejű egyiptomi istenre, mint egy egérkére, de a fellépése egyelőre még sajnos inkább a kis rágcsálót mintázza. Eltelt másfél év és még mindig nem sikerült megfelelő mennyiségű bátorságot összeszednie, pedig nálunk igazán senki sem bántja. Sőt. Vannak komoly rajongói, akik szinte minden héten csak miatta jönnek el, de már több önkéntesünk is foglalkozik vele rendszeresen.

Tako totál szerelmes volt egy ideig, de ami neki pech, az Manyinak szerencse – a leányzó gazdira talált, így Tako megint egyedül van. Ő valójában kutyatársaságban érzi jól magát, így a szomszéd kennelben lakó Dingoval szokott együtt sétálni, de nemrég Dingo is gazdára talált. Sokkal jobban feloldódik, ha nem egyedül van kitéve a veszedelmes kétlábúak okozta sokknak, négylábúak társaságában sokkal bátrabb.

Tako a rácsok mögött undoknak tűnik, ugat, csipked. Ha azonban bemegy hozzá valaki, akkor elbújik, hosszadalmas szertartás őt felkészíteni egy sétára. Óvatosan és félve fogadja az emberek közeledését. Jutifalattal a szívét nem lehet elnyerni, de néhány lopott simogatást el lehet helyezni félig pucér testén. Egyelőre még tanulja a bizalmat és nem is lehet biztosan látni, hogy mikor omlanak le a falak benne. Egy ilyen sérült lelkű kutyusnak a menhelyi körülmények nagyon lelassítják a fejlődését. Egy nyugodt gazdi mellett, aki tapintattal kezelné és megvárná, hogy Tako saját maga nyisson felé, sokkal gyorsabb változást lehetne elérni. Tako egyelőre nem való családi kutyusnak, szinte biztos, hogy egy zajos, gyerekekkel teli otthonban problémák lennének vele – egyelőre. Ahhoz még sokat kell fejlődnie, de olyan csodákat láttunk már, hogy nem kizárt, hogy drasztikusan megváltozik egy számára biztonságosnak ítélt környezetben. Nagyon megviseli a tél a menhelyen, rettentően fázik, hiszen alig van szőre, ami melegítse. Ha valaki most gondolkozik örökbefogadáson, nyugodt környezetet tudna számára biztosítani, van kutyás tapasztalata, és van benne türelem és kitartás, akkor jöjjön el, ismerkedjen meg vele és próbálja meg kibontani ezt a különleges, szépséges, egzotikus kutyát.

Az előbbiekhez szükséges hozzátenni, hogy Tako viselkedésének és természetének csak azt a kis szeletét ismerjük, amit a menhelyi élet során tapasztalunk. Leírásunk az erre a világra adott reakciója alapján íródott, de nem tudunk biztosat mondani arról, hogy egy új helyzetben, egy új közösségben hogyan reagál majd az ott élő családtagokra, gyerekekre, állatokra. A gazdis visszajelzésekből tudjuk megítélni, hogy az esetek nagyon nagy részében sikeresen beilleszkednek kutyáink, de előre ezt nem ígérhetjük meg.

További képeket a menhely Facebook oldalán (https://www.facebook.com/budaorsiallatmenhely) találhattok Takoról, ha a bejegyzések között rákerestek a nevére. 

Örökbefogadom!