Tóbiás régi motoros nálunk, önkénteseink és rendszeres sétáltatóink is jól ismerik. Ugyanabban a kennelben éli életét már évek óta. Amikor a hátsó kennelekhez érek, Tóbiást szinte reflexszerűen köszöntöm, ő az egyik biztos pont a menhelyen. Sajnos. Van olyan, hogy egy-egy nehezebb természetű kutya bent marad sokáig nálunk, de Tóbiás miért? Az egyetlen hibája, hogy fajtársaival nem jön ki jól. Egyelőre, hiszen ezen is lehet dolgozni, ahogy minden gazdijelölt (remélhetőleg) pontosan tudja, hogy az örökbefogadni vágyott kutyával bizony van „dolog”. De Tóbiás rajong az emberekért. Már az első találkozáskor bújik, fúrja az öledbe a buksiját. Nem is tettem semmit, amivel kiérdemeltem ezt, ő mégis az első pillanattól kezdve cuki volt velem. Jó, kicsit nyomulós, de annyi baj legyen, meg hát tapasztalataim szerint pont ez a viselkedés szokta elrabolni a gazdi szíveket a menhelyi látogatások alkalmával. Még kisgyerekekkel érkező látogatók is szívesen viszik őt sétálni. Szóval szerintem tegyetek egy próbát Tóbival, garantáltan megéri!