Bozont
Bozont sajnos visszakerült a menhelyre. Ki lett próbálva, de nem lakásba való és nem babusgatni való. Pedig tud nagyon cuki is lenni, de szüksége van a határok betartására. Ettől függetlenül nem is ridegtartásba, hanem megbecsült családtagként, szabadon tartva egy nagyobb udvaron, tanyán, ahol egyébként jó házőrző is lehet. A többi kutyával jól kijön, gyerekek mellé nem ajánljuk.
Bozont egy másik univerzumban egy tökéletes családi kutya lehetne, szeret játszani, bújós, nagyon okos és tanulékony, a mienkben viszont sajnos ez nem adathatik meg neki. Vagy eleve veleszületetten volt valami a buksijában, vagy pici korában akkora trauma érte, ami végleges nyomot hagyott az idegrendszerén. Az emberekkel elsőre bizalmatlan, de ha megfelelően közelítünk felé, hamar elkezd nyitni.
Amin viszont nem lehet szépíteni az az, hogy ha olyanja van, a számára már megszokott vagy semleges dolgokra is képes rosszul, akár agresszíven reagálni. Számára egy olyan hely lenne ideális, ahol nincs állandó emberi kapcsolata, bármennyire is igényli a szeretgetést. Kiváló jelző és őrző kutya, nem rombol, nem ás.
A leendő gazdija tapasztalt és határozott kell, hogy legyen, aki nagyon gyorsan felismeri a kutyák jelzéseit és semmiképpen sem erőszakkal neveli a kutyát. Bozival mindig résen kell lenni, ha dögönyözve is van, azt még akkor célszerű befejezni, amikor még nagyon élvezi, nem elég, amikor már jelez, hogy elég.
Gyerek és idős emberek mellé semmiképp nem fogadható örökbe. Cicákkal jól kijön.
Leginkább egy hatalmas udvaron vagy tanyán tudjuk elképzelni, ahol nincs nagy jövés-menés, nincsenek családi, baráti összejövetelek.